A SZÁLLÁSHELYEK HASZNOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FONTOSABB JOGSZABÁLYOK

Tisztelt Üzleti Partnerünk!

Az alábbiakban röviden tájékoztatjuk az ingatlana hasznosításával kapcsolatos fontosabb jogszabályi rendelkezésekről.

A kérdéskör legalapvetőbb jogszabálya a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény. Ezen törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén - a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével - a kereskedelmi tevékenység folytatására és annak ellenőrzésére terjed ki. A törvény csak a legalapvetőbb szabályokat tartalmazza.

A törvény alapján a turisztikai tevékenység kereskedelmi tevékenységnek minősül. Turisztikai tevékenység az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása.

A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenység – egyes kivételekkel - külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható. Ez alól kivételt képez a magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése, ezen tevékenységhez tehát nem kell üzlethelyiséggel rendelkezni. Szintén kivételt képez az üzlethelyiség követelménye alól a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység.

Üzlet nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység esetén a kereskedő köteles tájékoztatni a vásárlót a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, illetve az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, a tevékenységre, kereskedelmi formára vagy módszerre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.

A kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyeket, illetve a falusi szálláshelyeket szolgáltatásaik színvonalától függően - a külön jogszabályban foglaltak szerint - osztályba kell sorolni, illetve minősíteni kell. A kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshely osztályáról, illetve a falusi szálláshely minősítéséről a vendégeket tájékoztatni kell.

A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi. Ez jellemzően a fogyasztóvédelmi hatóság.

A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a kereskedelmi hatóság

  • elrendeli az üzlet ideiglenes bezárását,
  • elrendeli az üzlet azonnali bezárását,
  • korlátozza az üzlet éjszakai nyitva tartását,
  • kötelező éjszakai zárva tartási időszakot állapít meg,
  • megtiltja vagy korlátozza a 6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást okozó eszköz használatát,
  • megtiltja vagy korlátozza a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén,
  • megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését,
  • visszavonja az üzlet működési engedélyét,
  • bírságot szab ki, illetve
  • a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz.

A Tevékenységük során követendő legfontosabb szabályokat a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.

A rendelet hatálya a lakást vagy üdülőt idegenforgalmi célból hasznosító magánszemélyre, valamint a lakását idegenforgalmi célból hasznosító gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: szállásadó) és az így hasznosított szálláshelyet igénybe vevő vendégre terjed ki.

A lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás, valamint a falusi szállásadás. Nem minősül a lakás (üdülő) idegenforgalmi célú hasznosításának a lakásbérlet, a házbérlet, az albérlet és az ágybérlet.

A rendelet alkalmazása szempontjából
- fizetővendéglátás: az alábbiakban nem említett településen, illetve településrészen folytatott szállásadói tevékenység.
- falusi szállásadás: a falusi lakóházban folytatott szállásadói tevékenység.
- falusi lakóház:

  • a rendelet 1. számú mellékletének I. része szerint kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községben,
  • a rendelet 1. számú mellékletének II. része szerint kiemeltnek nem minősülő településen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján falusias lakóterületnek minősített részeken,
  • már kialakult tanyás térségben
    lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel.

A jelen tájékoztató anyaghoz kapcsolódóan olvashatja a hivatkozott jogszabályi mellékletet.

Ha tehát az Ön háza nem a hivatkozott üdülő- és gyógyhelyen van és nem kiemelt település falusias lakóterületén áll, vagy tanyás térségben van, úgy Ön falusi szállásadásra jogosult.

A tevékenység akkor minősül idegenforgalmi célú szállásadói tevékenységnek, ha a lakás, illetve az üdülő hasznosítása ugyanannak a vendégnek a részére egyhuzamban a 30 napot nem haladja meg.

Magánszállásadói tevékenység a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére. Üdülő az az egyedi lakó- vagy üdülőegység, amely család(ok) elszállásolására alkalmas, és a külön jogszabályban foglaltak szerint osztályba sorolható (minősíthető).

A szállásadókat a hatóság nyilvántartja. Egy címen csak egy személy - közös háztartásban élő személyek közül az egyik - vehető nyilvántartásba, és végezhet szállásadói tevékenységet. Ugyanazon a címen magánszemély és gazdálkodó szervezet egyidejűleg nem folytathat idegenforgalmi célú szálláshely-hasznosító tevékenységet.

A szállásadó a szállásadói tevékenységet akkor folytathatja, ha - kérelmére - a szálláshely szerint illetékes település jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint közhitelű hatósági nyilvántartásba vette. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szállásadó nevét (cégnevét), lakáscímét (székhelyét), a szálláshely címét, továbbá a szálláshely osztályba sorolását, illetve a falusi szálláshely minősítését.

A jegyző a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki a szállásadónak. Ebben fel kell tüntetni a szállásadó nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), nyilvántartásba vételi számát, a hasznosított ingatlan címét és osztályba sorolását (minősítését).

A szállásadó nyilvántartásba vétele egyben azt is jelenti, hogy a szállásadó a statisztikai adatszolgáltató kötelezettségét tudomásul vette.

A jegyző által történt nyilvántartásba vétele nem mentesíti a szállásadót a más jogszabályban előírt bejelentési kötelezettsége, illetve egyéb olyan kötelezettsége alól, amely a szállásadói tevékenysége következtében keletkezik.

A szállásadó köteles a bejáraton kívül jól látható módon jelezni, hogy ott magánszálláshely vehető igénybe, valamint a szálláshelyen belül - jól látható módon - feltüntetni a szállásadó nevét, hatósági nyilvántartásba vételi számát és a szálláshely árát. A fizetővendéglátó szálláshelyen - az említetteken túlmenően - fel kell tüntetni a szálláshely osztályba sorolását, falusi szálláshely esetén pedig a minősítését.

A szállásadó köteles az e célra formanyomtatványként rendszeresített vendégkönyvet vezetni, amelyet a használatbavétel előtt a jegyző hitelesít. A vendégkönyvben - annak használatbavétele előtt - fel kell tüntetni a megnyitás időpontját. A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről a szállásadó köteles gondoskodni. A vendégkönyv vezetésének mintáját a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

A vendégkönyvnek - a vendég saját kezű aláírásával - a következőket kell tartalmaznia:

  • a vendég vezeték- és utóneve, születési helye és ideje, külföldi vendég esetén a vezeték- és utóneve, születési ideje, az állampolgársága, illetve hontalan státusa,
  • a vendég lakcíme, személyi igazolványának száma, külföldi, illetve hontalan vendég esetén útlevelének száma, a vízum vagy a tartózkodási engedély száma,
  • a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontja.

A vendégkönyvet a szállásadó köteles a tárgyév végén lezárni és ezt a tárgyévet követő január hó 15. napjáig a jegyzővel záradékoltatni. A vendégkönyvben szereplő adatok alapján a szállásadó köteles évente a tárgyévet követő január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban jelenteni a tárgyévben fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számát külföldi és belföldi bontásban. A jelentés személyes adatokat nem tartalmazhat. A jelentés mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

A vendégkönyvbe az állami és önkormányzati adóhatóság, valamint az idegenrendészeti hatóság, a bűnüldöző, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági szervek tekinthetnek be, illetve igényelhetnek abból adatokat.

A szállásadó köteles a szálláshelyet fizetővendéglátás esetén osztályba sorolni, falusi szállásadás esetén minősíteni, továbbá a közegészségügyi, tűzvédelmi előírások betartásáról, valamint a szálláshely rendeltetésszerű használhatóságáról, a berendezési és felszerelési tárgyak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni.

A szállásadó köteles a jegyző, a fogyasztóvédelmi ellenőrzésre feljogosított szervek és más szakhatóságok (pl. állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, idegenrendészeti szervek, adóhatóság) részére a szálláshelyre való belépést, valamint az ellenőrzés lebonyolítását biztosítani.

Törölni kell a hatósági nyilvántartásból azt a szállásadót,

  • aki a rendelet rendelkezéseinek a hatóság felszólítása ellenére ismételten nem tesz eleget,
  • aki a vendégkönyvet nem hitelesítteti,
  • aki a hatósági nyilvántartásból való törlését kéri.

A törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem vehető ismételten nyilvántartásba az a szállásadó, akit a nyilvántartásból az a) vagy b) pont alapján töröltek.

A tevékenységének megszüntetését a szállásadó köteles 15 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. A jegyző ezt a körülményt a közhitelű nyilvántartásban feltünteti.

Felhívjuk továbbá figyelmét a Polgári Törvénykönyv néhány rendelkezésére.

A szálláshely kiadásával Ön és vendégei között polgári jogi szerződés jön létre. Ezen szerződés alapján Ön a szálláshelyet az előre megbeszélt időtartamra, az előre megbeszélt összeg ellenében vendégei használatába adja.

Ön, mint szállásadó köteles arról gondoskodni, hogy a szálláshely ezen időtartam alatt az ottartózkodásra megfelelően alkalmas legyen (víz-, gáz-, villanyellátás, fűtés, stb.).

Vendégei kötelesek a szálláshelyet rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni és Önnek a szállásdíjat megfizetni.

Amennyiben vendégei kárt okoznak vagy a szállásdíjat nem rendezik, ezen igénye polgári perben érvényesíthető. Ezért nagyon fontos, hogy a jogszabály által megkövetelt nyilvántartást pontosan vezessen.

Amennyiben a vendégek kárt okoznak Önnek, ezen igény szintén polgári perben érvényesíthető. A perben Önnek kell bizonyítania a kárt, annak összegét és azt, hogy ezt a vendégek okozták. Ezért javasoljuk, hogy a tevékenysége megkezdése előtt fotón, videón dokumentálja a ház állapotát és ezt jól őrizze meg. Célszerű, ha a videó- és fényképfelvételen egy aznapi újságot is mutat és ezen újságot a felvételekkel megőrzi.

Fontos, hogy a vendégek távozásakor azonnal ellenőrizze a házat és felszerelését. Amennyiben kárt tapasztal, erről haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvennie. Célszerű, ha a jegyzőkönyvet a vendégek is aláírják, de mindenképpen írja alá két érdektelen tanú is (különösképp akkor, ha a vendégek erre nem hajlandóak). A kárt dokumentálni kell fotóval, esetleg videóval is.

Az esetleges kár érvényesítéséhez javasoljuk, hogy a ház kialakításával, felszerelésével kapcsolatos költségeiről a számláit jól őrizze meg.

A kár mielőbbi dokumentálása azért bír jelentőséggel, mert ha ezt csak később végzi el, a bíróság esetlegesen nem látja bizonyítottnak, hogy a kárt a vendég okozta.

A jelen tájékoztató nem minősül jogi tanácsadásnak, ezért javasoljuk, hogy a települése jegyzőjénél is tájékozódjon a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. Javasoljuk továbbá, hogy a megfelelő adózási forma érdekében adótanácsadóval is konzultáljon. A tájékoztatóban szereplő esetleges tévedésekért vagy a jogszabályok változásával kapcsolatosan semminemű felelősséget nem vállalunk.

Hivatkozott mellékletek:
1. számú melléklet a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez

Kiemelt települések jegyzéke

  • Kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek minősülő községek
    Alsóörs
    Aszófő
    Ábrahámhegy
    Badacsonytördemic
    Balatonakali
    Balatonaliga
    Balatonberény
    Balatonederics
    Balatonfenyves
    Balatongyörök
    Balatonkenese
    Balatonkeresztúr
    Balatonmáriafürdő
    Balatonöszöd
    Balatonrendes
    Balatonszárszó
    Balatonszemes
    Balatonszentgyörgy
    Balatonszepezd
    Balatonudvari
    Balatonvilágos
    Balf
    Bük
    Csopak
    Dinnyés
    Gyenesdiás
    Kővágóörs
    Lillafüred
    Örvényes
    Paloznak
    Parád
    Révfülöp
    Szántód
    Szigliget
    Tihany
    Vonyarcvashegy
    Zamárdi
    Zánka
  • Egyéb települések
    Megyeszékhelyek és megyei jogú városok, főváros
    Badacsonytomaj
    Balatonalmádi
    Balatonboglár
    Balatonföldvár
    Balatonfüred
    Balatonfűzfő
    Balatonlelle
    Fonyód
    Gárdony
    Gyöngyös
    Gyula
    Hajdúszoboszló
    Harkány
    Hévíz
    Keszthely
    Siófok
    Velence
    Zalakaros


2. számú melléklet a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez

A tételes átalányadózás szabályai


    1. Az 1. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerinti - lakásban vagy üdülőben folytatott - fizetővendéglátó, illetőleg a falusi szállást hasznosító szállásadó (a továbbiakban a tételes átalányadó szempontjából együtt: fizetővendéglátó) tevékenységet folytató magánszemély - kivéve, ha e tevékenységét egyéni vállalkozói igazolvány alapján végzi - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 57/A. §-ában foglaltak szerint jogosult a tételes átalányadózás választására, ha a tevékenység céljára csak egy lakást (üdülőt) hasznosít. Ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély több lakást (üdülőt) hasznosít, akkor az Szja tv. általános szabályai szerint adózik.
      A falusi vendégfogadást folytató szállásadót az Szja tv.-ben meghatározott adómentesség akkor illeti meg, ha egy lakást hasznosít, és az abból származó árbevétele nem haladja meg az Szja tv. 1. számú mellékletében meghatározott adómentes mértéket. Ha a falusi szállásadó több lakást hasznosít, akkor az Szja tv. általános szabályai szerint adózik.
    2. A tételes átalányadózás alkalmazása szempontjából az 1. § (2) bekezdése alkalmazásában lakásbérletnek, házbérletnek, albérletnek, ágybérletnek minősül a szálláshely vagy annak egy részének egybefüggően 30 napnál hosszabb idejű hasznosítása ugyanannak a vendégnek a részére.

    1. 1. A fizetővendéglátást folytató magánszemély a rendelet 2. §-a szerinti közhitelű hatósági nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságnál bejelentkezik, és azzal egyidejűleg az önkormányzati jegyző által kiállított igazolást bemutatja. A bejelentkezéskor a magánszemély köteles az adóhatóságot tájékoztatni arról, hogy a tevékenysége keretében hány lakást hasznosít. A bejelentkezéssel egyidejűleg - az I/1. pontban meghatározott feltétel fennállása esetén választható a tételes átalányadózás is, amely tényről az adóhatóság a magánszemélyt igazolással látja el a kifizető felé történő felhasználás céljából. A falusi szállásadónak ezt a választási lehetőséget akkor kell figyelembe vennie, ha egy lakást hasznosít és az abból várható évi bevétele az Szja tv. 1. számú mellékletében meghatározott adómentes összeghatárt meghaladja.
    2. 2. A rendelet 7. §-a szerinti eljárás nem érinti a tételes átalányadó adott évi összegére vonatkozó fizetési kötelezettséget.


3. számú melléklet a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez

A vendégforgalom összesített adataira vonatkozó jelentés
A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján nyújtott adatszolgáltatás a szálláshelyen lebonyolított vendégforgalomról
(magánszálláshely címe: ..........................................................................................................):

  Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma*
Belföldi    
Külföldi    
Összesen    

* Vendégéjszaka: vendégek száma szorozva az általuk eltöltött éjszakák számával (pl. 2 fő 4 éjszakás tartózkodása esetén a vendégéjszakák száma: 8).

4. számú melléklet a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez

Sorszám A vendég
vezeték
és utóneve,
külföldinél +
állampolgárság
vagy hontalan
státus
Külföldi
(hontalan)
születési
helye és ideje
Külföldi útl.
vízum vagy
tart. eng.
száma
Belföldi
személyi ig.
száma
Belépés
(határállomás)
helye és ideje
Szálláshelyre
érkezés
távozás
időpontja
Vendég aláírása
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
 
Partnerek| GY.I.K | ©2008 Titkos Házak - Minden jog fenntartva -Titkos Ház foglalás: +36 70/561 5615